A nagy multinacionális cégekre kötelező 15%-os globális minimáladó teljes összegét csak egy 10 éves átmeneti időszak után kell majd befizetniük azoknak a Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatoknak, amelyek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak. Az EU-Monitor írása arról, mit tartalmaz és hogyan jött létre a történelmi globális adóreformról szóló megállapodás.
Magyarország is csatlakozik a globális társasági minimumadóról szóló nemzetközi megállapodáshoz - jelezte pénteken újságíróknak nyilatkozva Varga Mihály. A pénzügyminiszter később egy rövid videóban is összefoglalta, hogy milyen módosítások történtek az eredeti megállapodáshoz képest, amelyek Magyarország számára kedvezőek.
Bizonyos feltételek mellett kész Írország is csatlakozni a 15%-os globális társasági minimumadó megállapodáshoz – tudta meg a Politico az áttörést jelentő hírt három különböző forrásból is.
Az eddig tervezett 15%-osnál kicsit magasabb, 17% körüli lehet a globális társasági minimumadó alsó küszöbe és az eddig kimaradni szándékozó uniós tagállamok (Írország, Észtország, Magyarország) kapcsán „nagyon keményen dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a módját” az ő csatlakozásuknak is, „ezért nagyon optimista vagyok, hogy ezt el fogjuk érni” – jelentette ki kedden este az amerikai pénzügyminiszter a National Association for Business Economics rendezvényén.
Magyarország egy morzsányit sem enged pénzügyi szuverenitásából, és mivel a Biden-adó súlyos károkat okozna a hazai gazdaságnak, a vállalkozásoknak és az embereknek, ezért elutasítja azt - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva.
Az Európai Unió tagállamainak minél előbb alá kellene írniuk a társasági adó globális reformjáról szóló megállapodást – sürgetett hétfőn Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. A politikus szerint 2022-ben is szükséges fenntartani a fiskális ösztönzést, illetve gondolkodni kell további költekezésen a koronavírus miatti bizonytalanságok miatt.
„Megszületett az alapvető megállapodás” a globális minimumadó ügyében, „így abszolút biztos vagyok benne, hogy októberre a teljeskörű megállapodás is meg lesz” – jelentette ki szombaton a velencei G20 pénzügyminiszteri csúcstalálkozó keretében Olaf Scholz. A német pénzügyminiszter (fenti képünkön) ezt már szerdán előrevetítette, ahogy azt is, hogy mindez komoly nyomást fog helyezni az alkuból egyelőre kimaradó uniós tagállamok között Magyarországra is és ő már akkor arra számított, hogy az adóalku végső keretei majd úgyis „behúzzák” a kimaradókat. Szombaton Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is ugyanerre utalt, illetve azt mondta: dolgozni fog azon, hogy enyhíteni tudja a kimaradó országok adóügyi félelmeit (szerinte ezek egy részét lehet is kezelni), de szerinte akkor is sikeres lesz a globális megállapodás, ha néhányan kimaradnak. Ennek oka, hogy az alkuba belépő országok összességében előnyösebb helyzetbe kerülhetnek bevételi fronton, a kimaradó országok államkasszája viszont olyan pénzektől eshet majd el, amelyeket be is szedhetnének, ha csatlakoznának a megállapodáshoz.
A most péntek-szombati velencei G20-csúcstalálkozón várhatóan rábólintanak majd a pénzügyminiszterek a globális minimumadó közelmúltban kialakított kereteire, így újabb fontos fázison megy majd tovább a terv, de sok fontos akadály tornyosul még előtte, hogy a világ nagy részében valósággá válhasson a szabályozás – mutat rá összefoglalójában a Reuters. A hírügynökség külön kiemeli, hogy 2022 első felében nyomás alá kerülhet a magyar kormány is, hogy változtassa meg eddigi álláspontját, miközben a szintén különutasnak tűnő ír és észt kormány meggyőzhetőbbnek tűnik.
Az Európai Uniót is béklyóba kötheti a globális minimumadó, a bevezetését követően behozhatatlan versenyelőnyre tehet szert a világ többi vezető gazdasági nagyhatalma az EU-val szemben - hangsúlyozta Izer Norbert az MTI-nek.
Magyarország belesodródni látszik egy nemzetközi konfliktusba a vállalati adóztatás ügyében. Az USA minimálisan 15%-os globális vállalati adó-javaslatát a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G-7-ek támogatják, és nagyon valószínű, hogy világ GDP 90%-át előállító G-20-ak is mögé fognak állni. Alig van olyan ország, ahol ez a tervezet problémát jelenthet, de Magyarország a maga 9%-os adókulcsával ezek közé tartozik. Megéri belemenni a konfliktusba vagy jobb a kompromisszum?
A visegrádi országok után a svájci pénzügyminiszterrel egyeztetett pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter és ezután nagyon határozott üzenetet küldött a tárca, amelyek lényege az, hogy mindenképpen elutasítja Magyarország a 15%-os globális minimumadóra vonatkozó G7-megállapodást, mert az túl nagy adóemelést jelentene itthon, és több ezer céget érintene hátrányosan. Ezért a magyar tárca mindent megtesz majd, hogy az adóversenyre épülő magyar gazdasági modell megmaradhasson, feltehetően úgy, hogy ha össze is jön a G20, majd az OECD berkein belül egy még szélesebb körű megállapodás, abban minél több kivételt és kedvezményt tudjuk kiharcolni az adóverseny jelenségének megőrzése érdekében.
Évek óta Európa élén jár a GDP-növekedésben Írország, mely tavaly egyedüliként tudott pozitív gazdasági teljesítményt felmutatni. Régóta tudjuk, hogy az ír statisztikának vannak árnyoldalai, képtelenek szétválasztani a multinacionális vállalatok ottani tevékenységét a „valódi” gazdasági növekedéstől. De tényleg csak ezen múlna? És miért nem Magyarország a multik adóparadicsoma?
Bár a magyar kormány elutasítja a globális társasági minimumadó témáját, a minapi kétpilléres G7 adómegállapodás fontos lépés volt efelé és a következő erőpróba a július 9–10-i velencei G20 csúcstalálkozó lesz. Ennek apropóján és néhány uniós tagállam elutasító hozzáállása kapcsán exkluzív cikk érkezett a Portfolio szerkesztőségébe Paolo Gentilonitól, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős uniós biztosától, volt olasz miniszterelnöktől. A cikkben amellett érvel, hogy a globális megállapodással véget érne a társasági adózás terén „az országok között folyó negatív verseny, amely túl régóta tart, és amelynek nagyon kevés győztese, ugyanakkor sok milliárd vesztese van”. Az alábbiakban Paolo Gentiloni eredetileg angol nyelvű, az Európai Bizottság által magyarra fordított cikkét közöljük teljes terjedelmében.
A hétvégi G7-megállapodás szövegéből még nem volt világos, hogy a 15%-os globális adóminimum a ténylegesen legalsó (effektív) adókulcs lenne, vagy csak a megállapodásban rögzített kulcs, amiből még mindenféle céges kedvezményeket lehet osztogatni, de azóta kiderült, hogy egyértelműen előbbiről van szó. Mindez teljesen új megvilágításba helyezi a hétvégi alku tartalmát például Magyarország számára is, hiszen így az alacsony adókulcsokra és különféle kedvezményekre épített külföldi cégvonzási stratégia ellehetetlenülhet, igaz még mindig nem tisztázott sok fontos részletkérdés. Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy brüsszeli körökben azt hallani: Írország és Ciprus mellett Magyarország az egyik legkeményebb ellenzője a globális minimumadó tervének. Van egy eddig kevésbé tárgyalt további fontos részlete is a hétvégi alkunak, ami az adóbevételeik fokozása érdekében afelé terelheti az ellenállókat is, hogy adják fel a pozíciójukat, de egy uniós szinten is elfogadott adóminimum 2025 előtt nem reális.
Egy sokéves folyamat vált valóra kedden este, mert összejött az előzetes alku az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja között a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről. A cél az, hogy az adóelkerülést és agresszív adótervezést vissza lehessen szorítani az EU-n belül, illetve az EU által fekete- és szürkelistára tett országok körében. Az ügy magyar szempontból azért is fontos, mert bár nálunk van a legalacsonyabb (9%-os) társasági adó az egész EU-ban, és a tao-rendszer további kedvezményeket is biztosít a külföldi multicégeknek, így elvileg vonzó célpont Magyarország az adótervezés szempontjából, de közben még ezekkel az adottságokkal együtt is veszít a magyar államkassza azzal, hogy az itt megtermelt profitot máshova viszik ki és adózzák le a cégek. Az új szabályozás alapján mindenesetre a figyelem (és más tagállamok nyomása) még inkább ránk irányulhat, hogy a multik itthon mekkora profitot csinálnak és azután mennyit adóznak le itthon, és közben a NAV várhatóan érdemi többlet adóbevételre is szert tesz majd.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten globális adóminimum javaslattal ált elő a társasági adóra vonatkozóan. A javaslat nagyon egyszerű, de éppen ezért megkérdőjelezhető, így nem csoda, hogy már a tárgyalások során is falakba ütközött. Az eredeti amerikai szándék már most sem érvényesül, de ha megvalósulna, az lényegében zárójelbe tenné az OECD eddigi sikereit az adóelkerülés elleni fellépés terén, és ki tudja, milyen adózáson kívüli engedményekre kényszerülne az USA annak érdekében, hogy ne súlyos hitelességi problémákkal kellejen kihátrálnia a javaslatból.
A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek kedden Párizsban, miután találkozott Mathias Cormannal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megválasztott főtitkárával. A tárcavezető szerint az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy az adóemelések útja zsákutca, az adócsökkentések jelentik a legjobb ösztönzőt a munkahelyek létrehozására, és a gazdaság növekedéshez.
Előbb-utóbb emelkedni kell a kamatoknak, hogy elkerüljük az amerikai gazdaság túlfűtöttségét – mondta egy keddi rendezvényen Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, a Fed korábbi elnöke. Mindez azért érdekes, mert a jegybank egyelőre még évekig várna a szigorítással elsősorban a munkaerőpiac helyzetére hivatkozva. A pénzügyminiszter egy másik tegnapi rendezvényen is beszélt, ahol azt mondta, hogy jó úton halad a globális minimáladó ötlete.
Egységes társasági minimumadót szorgalmaz az amerikai elnök, az új szabályrendszer részleteinek kidolgozása már jó ideje tart az OECD berkein belül. Mint Izer Norbert a Magyar Nemzetnek elmondta, az elképzelés sérti az államok pénzügyi szuverenitását, és megpróbálja visszavetni az olyan országok fejlődését, amelyek az alacsony adók bevezetéséért komoly erőfeszítéseket tettek.
A Biden-adminisztráció hivatalba lépésével új lendületet kapott az OECD-ben folyó, egy globális minimumadó kialakítását célzó munka. Az ezzel kapcsolatos technikai egyeztetésekben a javaslattal kapcsolatos elvi fenntartásai ellenére Magyarország is tevékenyen részt vesz. A szabályozás részletei kapcsán számos kérdés még jelenleg is nyitva áll. Ha ezekre nem születik megnyugtató válasz, a javasolt szabályok bevezetése az átlaghoz közeli adókulcsú államok közt is érdemi akadályává válhat a tőke áramlásának, és a legjobb adózási gyakorlatok ellehetetlenítéséhez vezethet.
Döbbenetes számokat pereltek ki.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Súlyos kijelentések hangzottak el a hétfői bírósági tárgyaláson.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
